2013.05.24.

A SPORT MŰVÉSZETE
Megjelent Gundel Takács Gábor kötete

A december 3-i hivatalos könyvbemutató előtti napon jelent meg Gundel Takács Gábor interjúkötete – Beszélgetések arról, amit nem lehet megtanítani alcímmel. A budapesti Károly körúti Alexandra Könyvesház Irodalmi Kávézójában tartott rendezvényen Petrovics-Mérei Andrea sportszerkesztő-műsorvezető beszélgetett a szerzővel.

Bajnokok bajnokai tocsogtak múlt pénteken este hatóra körül a Károly körúti Alexandra Könyvesház felé, hogy az olvadó hó, s a körút feldúlásával keveredő latyakot maguk mögött hagyva megtekintsék Gundel Takács Gábor róluk is szóló könyvét. Sallay András, Pásztory Dóra, Fábián László és természetesen Kovács „Koko” István személyesen vették át tiszteletpéldányukat, aminek alkotási folyamatairól az íróvá avanzsált műsorvezető a helyszínen beszélt a résztvevőknek.

Az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent, tizenhárom sportolóval készített tizenegy beszélgetést tartalmazó kötetet a Kiadó PR-menedzsere, Jusztinger Brigitta mutatta be, majd részletesebb kifejtésért átadta a szót Petrovics-Mérei Andrea kérdezőnek, s az ezúttal a válaszadói székbe ültetett Gundel Takács Gábor szerzőnek.

„Miért most?” – hangzott el szintén a magától értetődő kérdés, amire – és ezen kívül számtalan kérdésre – a szerző nagy kedvvel felelt. Elsőként Csillag Péternek, a Molnár C. Pál Műterem Múzeum ve­zetőjének mondott köszönetet, hiszen neki köszönhető, hogy útjára indult az a beszélgetés-sorozatot, amiből végül a könyv „megszülte” önmagát.

Az írás, s a beszélgetések során a szerzőt főként saját kíváncsisága vezérelte, hogy megismerje a különbséget, ami a sportoló és a bajnok között van, s hogy egyáltalán, mi hajtja az elszántságra ítélt sportolókat. Arra ő maga is csak utólag jött rá, hogy csupa olyan emberrel beszélt, akik már befejezték a sportot - vagy legalábbis pályájuk végén járnak -, hiszen nekik van e területre rálátásuk, s ők azok, akik már nem csak felismerik, de meg is tudják fogalmazni tapasztalataikat. Nem csak a sportoló személye érdekelte, hanem az a jelenség is, amit az adott személy képvisel. Így nem portré, nem egy sportkarrier számvetése, illetve nem feltétlenül az. Nem a dokumentálható eredményeket látjuk e lapokon viszont, sokkal inkább azt tudjuk meg, ki milyen emberré vált, milyen belső utakon jutott el a célig, a dobogók legfelső fokáig, s azokon keresztül a jelenig.

E könyv „főszereplői pont arról beszélnek, amit nem lehet mérni, amit nem lehet megtanítani. Így ez a kötet sem „kötelező olvasmány”. Tanulni mégis nagyon sokat lehet tőlük, ezért ajánlott minden sportoló és edző, minden sportvezető és sportújságíró, és minden sportot szerető néző és olvasó figyelmébe.” – olvasható az előszóban. Azt pedig csak csendben jegyezzük meg, hogy a sport iránt érdektelenek számára is, hiszen a kitartás, a tolerancia, a pszichológia, a hit, a győzni- és veszíteni tudás, vagyis az emberré válás útjait látjuk itt meg, nem is akármilyen személyek tapasztalatai által. Nagy Tímea párbajtőrvívó, Kovács „Kokó” István ökölvívó, Egervári Sándor labdarúgóedző, Lázár Vilmos és Lázár Zoltán fogathajtók, Pásztory Dóra úszó, Rátgéber László kosárlabdaedző, Fábián László öttusázó, Regőczy Krisztina és Sallay András jégtáncosok, Fábiánné Rozsnyói Katalin kajakedző, Pálinger Katalin kézilabdázó és Kemény Dénes vízilabdaedző lélekportréi ezek.

 
   
 
   
   
   
   
   
2008
 
   
   
   
2007