Fábri Zoltán filmjei történelmet írtak, örökérvényűk, alkotójuk pedig ma lenne kilencvennégy éves. Cikkünkben legendás alkotásaival emlékszünk rá.
A Karlovy Vary-i fesztivál fődíját1954-ben az Életjel című filmjéért kapta. Ekkor már mögötte volt a nagy sikert arató Vihar (1952), ám ő még ekkor sem volt biztos abban, hogy ez az igazi területe.Ugyanis sokáig festőnek készült, s a díszletkészítés is igen komolyan magával ragadta, de a forgatókönyvírással és a színészettel is kacérkodott.
Ő volt ugyanis a sármos Dániel Zoltán Bacsó Péter Tanújában, s egy kisebb szerepet is eljátszott Mészáros Márta Holdudvar című filmjében. Talán több is lett volna ezekből, ha a Tanú nem kerül szinte azonnal „dobozba”, legalábbis ő ezért nem játszott. (Ám, ha a Tanút akkoriban többen látták volna, az bizonyára az ő rendezői pályájára is bélyeget üthetett volna.)
Inkább rendezni kezdett. Színdarabokat és filmeket egyaránt. A Magyar Színház főrendezőjeként 1945-től, majd az Úttörő Színház igazgatójaként 1949-ben, de ott nem volt sokáig, ugyanis még abban az évben a Hunnia Filmgyárba helyezték át, ahol művészeti vezetőként a Déryné és az Erkel című filmek díszleteit tervezte meg. Nagy és szép munkák kerültek ki kezei alól: a Csókos asszony, a Bűn és bűnhődés, A makrancos hölgy, Játék a kastélyban, a Liliomfi díszletei. Mindezek azonban eltörpülnek filmjei jelentősége mellett: Körhinta, Az ötödik pecsét, Hannibál tanár úr, Pál utcai fiúk, Isten hozta őrnagy úr… 1965-ben Kiváló művész lett, hatvanadik születésnapján a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével, 1992-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. A Furtkovits Zoltán néven született Fábri Zoltán 1994. augusztus 23-án halt meg Budapesten. Özvegye Apor Noémi(1918–2005) színésznő, Várkonyi Zoltán húga. Fiuk, Fábri Péter fotóriporter, fotóművész (1950-2010).
